Borsmonostor (régi Sopron vármegye, győri egyházmegye, osztrák neve: Klostermarienberg) Ciszterci apátság

1194-ben alapította Domonkos bán. Az alapítást a bán halála miatt fia, Bors ispán fejezte be, a monostor tőle nyerte a nevét. Az apátság életbeléptetésének dátuma 1197. május 5. Első apátja Konrád, történetírója Janauschek. Első szerzetesei Heilingenkreuzból jöttek. A rend előírásainak megfelelően templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. Olykor Kéthelyinek (Kedhel) is nevezték.

1242-ik évben a tatárok feldúlták, később újjáépült. 1440-1445 között feltehetően ismételten elpusztult, de ekkor is újjáépítették. 1455-ben „de sub monte Maria” néven nevezik. Nagy István apát idején, 1532-ben hagyták el végleg a szerzetesek. A monostor elpusztulása Kőszeg ostromának kapcsán 1532. augusztus hóra helyezhető. A törökök a kőszegi táborból Borsmonostorra törtek. Kőszeg városával Jurisichra szállt Borsmonostor is. Jurisich halálával (1544-ben) a király Borsmonostort visszaadta eredeti rendeltetésének.

Templomát az utóbbi években kutatták. Háromhajós, kereszthajós épület, egyenes szentélyzáródással. Hossza mintegy 40 m, szélessége 20 m.

Az apátsági Zaka (az apátság területe) a mai Bórisfalvának délnyugati szélétől Liquánd határának érintésével, Gyiróth és Malomháza határai között, Locsmánd és Zsira széléig nyúlott el. A birtoktestet képezték „Mychsa=Mixa” és „Prezna=Prezne”. A két helység nemcsak egymással határos, hanem „Preznének” északi csúcsán mindkettő érintkezik „Ois”-sal (-Viss) és „Luchman”-nal is. Ez teljesen ráillik a mostani helyzetre, megfelelnek a mai Micske, Peresznye, Locsmánd (Lutzmannsburg) és Répcevis helységeknek, amire egyébiránt a nevek hasonlatossága is utal.

Forrás: Visi Márton kutatómunkája. Minden jog fenntartva.