A répcevisi nyelvjárás

Répcevis az osztrák határon és Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével közös határán helyezkedik el, és természetesen a Répce folyó közelében. Földrajzi elhelyezkedése alapján a nyugati nyelvjárástípus északnyugat-dunántúli csoportjába lehet sorolni, de több közös jegyet is mutat a dunántúli nyelvjárástípussal (pl. í-zés, a v nem zöngésít).

A nyelvi szintek interakcióját vallva nemcsak a hangok standard változathoz viszonyított eltéréseit fogom bemutatni, hanem megkísérlem morfológiai szempontból is vizsgálni a jelenségeket, ugyanis a "Mikor?" kérdésre legtöbbször csak a szótani elemzés adhat választ. Táblázatba foglalva írom le és magyarázom saját gyűjtésemet. Az első oszlopban megnevezem és röviden leírom a jelenséget, a másodikban a standard íráshoz képest szemléltetem az ejtésbeli eltéréseket, a harmadikban pedig példákat hozok rájuk. A szabályaim nem teljes körűk, ezért szívesen fogadok kivételeket, hogy tovább pontosítsam őket. A további tájszavakat, észrevételeket, kritikákat stb. a lap alján lévő kommentálón keresztül vagy e-mailben (-> Kapcsolat) várom.

Hangok általános eltérései

jelenség jelölés
(C = mássalhangzó,
V = magánhangzó,
V' = hosszú magánhangzó
# = szóhatár)
példák

l-ezés:
 nemcsak a ly, de a lj is ll-é válik.

ly, lj > ll vagy l

ollanyokat mondasz, utollán (utoljára), bellebb, megmosologta, bagla (boglya), heles
ty-zés, gy-zés
ha a j előtt zöngés mássalhangzó áll, a j-ből gy lesz, ha zöngétlen, ty
-zöngCj > Cty,
+zöngCj > Cgy
ha akargya, szoktyák mondanyi, kírgy tűlö, szomgyus, lóggyanak, borgyuzik a tehin
hogy, úgy, nagy, vagy és hagy gy-je hasonul a következő mássalhangzóhoz
(a g viszont csak nagyon ritkán, pl. képzés helye szerinti hasonuláskor)
gyC > CC ubbeszísz, uhho(gy), ummontahommekkö, eppár, ejjó kiló hus, nappinz vót ám az!, ott hattuk, itt vattok
de: egytü, fogynák belü, kegyhely
két magánhangzó közötti mássalhangzók duplázódása VCV > VCCV hivatalossan, takarittanyi, tanittó néni, nyillik, fiatallabb
n palatalizálódása mássalhangzók között
(nem annyira gyakori)
n > ny szerencsítlenyek, megbizhatatlanyokat, Irenyékhö
fordítottja (talán hiperkorrekció): Szakonba (Szakony egy közeli település), ahánszor
d előreható hasonulása dC > CC haragunnyi, méhennek gyümőcse, pallásra, hallám (hadd lássam), tunnák még mondanyi,
d eltűnik: monhatom, maj megmongya, mimmás országokba (a mint-et általában mindnek ejtik, így az eldobódhatott, majd az n a képzés helye szerint hasonulhatott)
az z-je hasonul a következő szó kezdő mássalhangzójához az#C > aCC allesz, ammeg
de: aztom (azt hiszem), aztán
szóvégi n-ek kiesése ...n# > ...# aztá, talá, utá
hiátustöltő j VvV > VjjV füjjet
h előtt az n az angol ŋ fonémához közelít nh > ŋh /miŋha/, /moŋhatom/, /tizeŋhat/
a v NEM zöngésíti az előtte lévő mássalhangzót -zöngCv > +zöngCv husvét, Vasvár, ötven
ú, ű, í rövidülése ú > u,
ű > ü,
 í > i
kut, tyuk, sőt: tik,
tüz, viz, irgya
az é helyén általában rövid i áll, de hosszú í áll akkor, ha az i egy őt követő l kiesésével meghosszabbodott,
az, hogy mikor nem rövidül még az í, további gyűjtést és hosszabb tanulmányozást kíván
(feltehetőleg a mássalhangzók zöngéssége és a grafikus pozíció befolyásolják)
az é fonéma nem tűnik el teljesen!
é > i
élC > íC
ippe(n), pintek, aki ijje(l) legin, legyen nappa(l) is, ides, nővirinek, elénekűheti, gíp, szípen,  szeginyem, szomszid, ölig,

l kiesésével: egyí sütemint!, dí van,
é megmarad: itt ét, mé(r)?, régi
sőt: körti (valószínűleg így jöhetett létre: körtét > körtit > körti)
az ő helyén ű áll ő > ű tűlö, Kűszögön (Kőszegen), Bűbö (Bőbe)
de: ki van főzvö
ö-zés e > ö meg köllöttö/köllötte csinányi, eszöl, öccsö,
néha az ü is ö-vé válik: köllöttök, förönnyi
i helyén néha állhat ü
(általában ö-zést von maga után)
i > ü füzet, hová vüszitek?
talán hiperkorrekció a firisz szavunk

Eltérések az igékben

E/2-ben a múlt idejű igerag elveszti az l-jét tál > tá
tél > té
micsinátá?!, vitté
l és egy másik mássalhangzó (amely nem lehet j) kombinációja előtti rövid magánhangzó meghosszabbodik, az l kiesik
E/2-ben mindig van hosszabbodás
VlC > V'C
alC > āC/óC
elC > ēC
(C nem jelölhet j-t, mert az hasonítja az l-t, sem r-t, mert az ugyanolyan likvida, mint a l)
 kűdött, kerűt, (kivétel: pörkütt), szógátatnyi. szabadúhat
leākutta, föszerēte, meghót, óma (csak régebben használták)
E/2-ben: fodbalozó

l hasonul: kőttő, tüzóttónak
nemcsak igéknél: dí van (dél van), bal ódalt (a bal oldalon), ámos, fíre/firre
de: háturu
ol-ból ul lesz ha az ol nem az első szótagban van (az igekötő nem számít bele),
 az ul az előbbiekhez hasonlóan hosszabbodik, az l kiesik
...olV > ulV
...olC > úC
(C nem jelölhet j-t, sem r-t)
számúnyi, meppucúta, markuló, gondujja
-al hasonló hasonulása: kivagdúták
de: vótak, orótak ránk, szógát, óvazs meg! (számold meg!)
kivétel: dúgokat
ó-ból néhány esetben ú lesz: rúla, lú, lúher (lóhere)
hasonló kombinációban az l hasonul ha a magánhangzó hosszú V'lC > V'CC elitéttek, beszínek
de: itt ét
l végű igéknél E/2-ben a felszólító mód l-je és j-je eltűnik ha az l előtti magánhangzó hosszú vagy hosszabbodik Vl(j) > V'Æ
V'l(j) > V'Æ
(az l lehet ll is)
egyé/egyí! igyá!
ne beszí bolondokat!, ne fí semmit!, á fö! ű l
e!
az él-re végződő igék él-je néha el-re vált él > el azt izeltem, csereld le! űdögel, mesēd e(l)!
fordítottja:
eméd meg!
el-re végződő igék feltételes módjában az el-ből ű lesz elhet > űhet elínekűheted
T/1-es jelen idejű személyragok megváltoznak
de uk és ük helyett mindenhol ok és ek áll (rájok, velek)
ük > ek
ük > ök
uk > ok
fíre tesszek, lehengerezzek, nem mertek kirdűre vonnyi, (csükcsükölős:) elűkésziccsek
vüttök, kifőzzök
sajnállok, meghattok, bontottok,
T/1-es múlt idejű személyragok is megváltoznak -tük > -tek,
-tuk > -tok
vittek, mink ismertek űt,
mink csak annak hítok
nákozás
E/1-ben a feltételes mód ragja a nák
-nék > -nák tunnák mondanyi
érdekes a hívni ige ragozása, mert az igeragokban gyakori j hasoníthatja a v-jét (csakúgy mint az l-t), és így az előtte álló magánhangzó meg is hosszabbodhat
a gy-zés kivételei ezek az alakok
Vvj > Vjj
Vvt > V't
hínya (hívni)
híja,
hijják,
hogyhijjákom (hogyhívjákom),
híták (hívták)
egyes igék érdekesen ragozott alakjai

leszel > lész
jönnek > gyün(n)ek
mondom > mondok
azt mondja > aszongya

 

Igekötők eltérései

a föl, el és körül igekötők elvesztik az l-jüket ha az ige mássalhangzóval kezdődik vagy ha az igekötő elválik az igétől felC/fölC > föC,
elC >
eC
[ige] fö
[ige]
e
nem árúta e, evette, ebányok, hadd e! (hagyd abba!), fölát a szíkbű, fölát a kerbe
sőt: kör
üöleli, körübel(l)ü
  össze- > összö-,
szét- > szít-,
széjjel- > szijje-
összöbóklásztak mindent

Képzők eltérései

főnévi igenév képzője a nyi, ha hosszú í van az igében, a nya -ni > -nyi
-ni > -nya
huznyi, hannyi, fö kék hínya
az -ul, -ül képzők kiterjedtebb használata pl.
-elni > -űnyi
-olni > -únyi
-ezni > -űnyi
-eztet > -űtet
lepermetűt (lepermetezett), firiszűnyi (fűrészelni), heccűtö, bekeretűtet (bekereteztet), geggyűgette (gondozta, ápolta)kivilágosút (kivilágosodott), megözvegyűt (megözvegyedett), árkúnyi (árkosítani), épűtök (építkeztek), ne pazúd (pazarold) a vizet!
a -ként (módhatározó képzője) -kint-re vált -ként > -kint egyenkint
a főnevekből az -ozni képzővel képzett igéknél jelen időben az E/3-as, a T/2-es és a T/3-as alak kivételével, múlt időben csak E/3-ban elvesztik a képző o-ját
ugyanez történik ha az ozni-val képzett igéket tovább képezzük melléknévvé
-ozós > -zós
-ozott > -zott
ganajzós talicska, talákszunk, betonzott

Jelek eltérései

T/2-ben a birtokos eset jele az ok, ek -uk > -ok
-ük > -ek
uttyokba kerűt, annyokka, velek

Toldalékok eltérései

A toldalékok általában elvesztik az l-jüket, és nemcsak fonémát váltanak, de rövidülnek is. Ha a következő szó magánhangzóval kezdődik, az l visszatérhet, de nem szükségszerűen.

l kiesése -nál, > -ná
-nél > -ná
izéná, árvizvédelemná,
katonáékná (a katonaságban),
kivétel: min(n)é elöbb
-hoz > -ho
-höz > -hö
-hez > -hö
fődhö, Pistiékhö
-tól > -tu
-től > -tü
ettü, attu
-ból > -bu
-ből > -bü
könyvbü, ebbü, abbu
-ról > -ru
-ről > -rü
errü, arru
-val > -va,
-vel > -ve
Juliskámma, kezive, avva
n kiesése -ban > -ba
-ben > -be
ott, a kisszobába
r kiesése -szor > -szo
-szer > -sze
-ször > -szö
elösszö

Lexikai, szerkezeti eltérések

l kiesése -nál, > -ná
-nél > -ná
izéná, árvizvédelemná,
katonáékná (a katonaságban),
kivétel: min(n)é elöbb
-hoz > -ho
-höz > -hö
-hez > -hö
fődhö, Pistiékhö
-tól > -tu
-től > -tü
ettü, attu
-ból > -bu
-ből > -bü
könyvbü, ebbü, abbu
-ról > -ru
-ről > -rü
errü, arru
-val > -va,
-vel > -ve
Juliskámma, kezive, avva
n kiesése -ban > -ba
-ben > -be
ott, a kisszobába
r kiesése -szor > -szo
-szer > -sze
-ször > -szö
elösszö

Tájszavak

prozinkó (császármorzsa), srót (dara), mácsik (tészta), egrecéroz (piszkál, nem hagy békén), szekrevíderit neki (szakravéder ~ latin sacramentum 'szentség'), bokhelos (makacsul mérges), elagyusztál (megver), szóró (magtisztittó),  stosszuló (talicskázó kapa), gránárium (kamra), gurgató (henger), grábla (gereblye), kűmések (kőművesek), föhény (kavics, sóder), ganaj (trágya),

Régebbi tájszavak

mirges igyekezet (kasza), somótaszigáló (asztalos), felém rángató (gereblye), csalamádé (vetett szár a marháknak), masinálás (cséplés), fömegyek a híba (padlásra), csörge (töpörtyü/tepertő),

Hivatkozás a cikkre:

Tamás, Németh. (2011). Így beszélünk mi (a visi nyelvjárás). https://szentandras.com/repcevis/nyelvjaras/

NAti, 2011/07/02 18:43:57
Szuper!
Vivien, 2011/09/01 12:12:48
ÁÁÁ de jó! Dédim volt visi és annyira ráismertem!:)köszi
Blázi, 2011/09/17 11:46:11
Szinte egész Vas megyében így beszélünk:-)
Németh Tamás, 2011/09/24 11:40:22

A bevezetőmben említettem, hogy Répcevis a nyugati nyelvjárástípus nyugat-dunántúli régiójába tartozik, ahova valóban szinte egész Vas megye is, így aztán nem véletlen, hogy nagyon sok hasonlóságot találunk. Mégis vannak fontos eltérések a régión belül is. Mondok egy példát. Azt szokták mondani, hogy a Vas megyét az ott élők Vazs megyének ejtik, ami erős túlzás, mert az m nem zöngésít, viszont a v annál inkább. Ezért a Vazsvár lenne a helytálló példa erre a nyelvi jelenségre. Ilyet azonban a Vas megyével határos Répcevisen egyáltalán nem mondanak.

Adri, 2012/05/19 21:03:31
Tomi, a Vas megyét azért mondták Vazs-nak, mert a vármegyerendszer fennállásakor még tényleg zöngésítette a vármegye kezdő v-je az s hangot! :) Kár, hogy felétek nem... :)