A répcevisi nyelvjárás
Répcevis az osztrák határon és Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével közös határán helyezkedik el, és természetesen a Répce folyó közelében. Földrajzi elhelyezkedése alapján a nyugati nyelvjárástípus északnyugat-dunántúli csoportjába lehet sorolni, de több közös jegyet is mutat a dunántúli nyelvjárástípussal (pl. í-zés, a v nem zöngésít).
A nyelvi szintek interakcióját vallva nemcsak a hangok standard változathoz viszonyított eltéréseit fogom bemutatni, hanem megkísérlem morfológiai szempontból is vizsgálni a jelenségeket, ugyanis a "Mikor?" kérdésre legtöbbször csak a szótani elemzés adhat választ. Táblázatba foglalva írom le és magyarázom saját gyűjtésemet. Az első oszlopban megnevezem és röviden leírom a jelenséget, a másodikban a standard íráshoz képest szemléltetem az ejtésbeli eltéréseket, a harmadikban pedig példákat hozok rájuk. A szabályaim nem teljes körűk, ezért szívesen fogadok kivételeket, hogy tovább pontosítsam őket. A további tájszavakat, észrevételeket, kritikákat stb. a lap alján lévő kommentálón keresztül vagy e-mailben (-> Kapcsolat) várom.
Hangok általános eltérései
jelenség |
jelölés (C = mássalhangzó, V = magánhangzó, V' = hosszú magánhangzó # = szóhatár) |
példák |
l-ezés: |
ly, lj > ll vagy l |
ollanyokat mondasz, utollán (utoljára), bellebb, megmosologta, bagla (boglya), heles |
ty-zés, gy-zés ha a j előtt zöngés mássalhangzó áll, a j-ből gy lesz, ha zöngétlen, ty |
-zöngCj > Cty, +zöngCj > Cgy |
ha akargya, szoktyák mondanyi, kírgy tűlö, szomgyus, lóggyanak, borgyuzik a tehin |
hogy, úgy, nagy, vagy és hagy gy-je hasonul a következő mássalhangzóhoz (a g viszont csak nagyon ritkán, pl. képzés helye szerinti hasonuláskor) |
gyC > CC | ubbeszísz,
uhho(gy), ummontahommekkö,
eppár,
ejjó kiló hus, nappinz
vót ám az!, ott hattuk, itt vattok de: egytü, fogynák belü, kegyhely |
két magánhangzó közötti mássalhangzók duplázódása | VCV > VCCV | hivatalossan, takarittanyi, tanittó néni, nyillik, fiatallabb |
n palatalizálódása mássalhangzók között (nem annyira gyakori) |
n > ny |
szerencsítlenyek, megbizhatatlanyokat,
Irenyékhö fordítottja (talán hiperkorrekció): Szakonba (Szakony egy közeli település), ahánszor |
d előreható hasonulása | dC > CC |
haragunnyi, méhennek
gyümőcse, pallásra, hallám (hadd
lássam), tunnák még mondanyi, d eltűnik: monhatom, maj megmongya, mimmás országokba (a mint-et általában mindnek ejtik, így az eldobódhatott, majd az n a képzés helye szerint hasonulhatott) |
az z-je hasonul a következő szó kezdő mássalhangzójához | az#C > aCC |
allesz, ammeg de: aztom (azt hiszem), aztán |
szóvégi n-ek kiesése | ...n# > ...# | aztá, talá, utá |
hiátustöltő j | VvV > VjjV | füjjet |
h előtt az n az angol ŋ fonémához közelít | nh > ŋh | /miŋha/, /moŋhatom/, /tizeŋhat/ |
a v NEM zöngésíti az előtte lévő mássalhangzót | husvét, Vasvár, ötven | |
ú, ű, í rövidülése | ú >
u, ű > ü, í > i |
kut,
tyuk, sőt: tik, tüz, viz, irgya |
az é helyén általában rövid i áll, de hosszú í áll
akkor, ha az i egy őt követő l kiesésével
meghosszabbodott, az, hogy mikor nem rövidül még az í, további gyűjtést és hosszabb tanulmányozást kíván (feltehetőleg a mássalhangzók zöngéssége és a grafikus pozíció befolyásolják) az é fonéma nem tűnik el teljesen! |
é >
i élC > íC |
ippe(n), pintek,
aki ijje(l) legin, legyen nappa(l) is,
ides, nővirinek,
elénekűheti,
gíp,
szípen, szeginyem, szomszid, ölig,
l kiesésével: egyí sütemint!, dí van, é megmarad: itt ét, mé(r)?, régi sőt: körti (valószínűleg így jöhetett létre: körtét > körtit > körti) |
az ő helyén ű áll | ő > ű |
tűlö, Kűszögön (Kőszegen), Bűbö (Bőbe) de: ki van főzvö |
ö-zés | e > ö | meg
köllöttö/köllötte
csinányi, eszöl, öccsö,
néha az ü is ö-vé válik: köllöttök, förönnyi |
i helyén néha állhat ü (általában ö-zést von maga után) |
i > ü |
füzet, hová vüszitek? talán hiperkorrekció a firisz szavunk |
Eltérések az igékben
E/2-ben a múlt idejű igerag elveszti az l-jét | tál
> tá tél > té |
micsinátá?!, vitté |
l és egy másik mássalhangzó (amely nem lehet j) kombinációja előtti rövid
magánhangzó meghosszabbodik, az l kiesik E/2-ben mindig van hosszabbodás |
VlC
> V'C alC > āC/óC elC > ēC (C nem jelölhet j-t, mert az hasonítja az l-t, sem r-t, mert az ugyanolyan likvida, mint a l) |
kűdött, kerűt,
(kivétel: pörkütt), szógátatnyi. szabadúhat leākutta, föszerēte, meghót, óma (csak régebben használták) E/2-ben: fodbalozó l hasonul: kőttő, tüzóttónak nemcsak igéknél: dí van (dél van), bal ódalt (a bal oldalon), ámos, fíre/firre de: háturu |
ol-ból ul lesz ha az ol nem az első szótagban van (az
igekötő nem számít bele), az ul az előbbiekhez hasonlóan hosszabbodik, az l kiesik |
...olV
> ulV ...olC > úC (C nem jelölhet j-t, sem r-t) |
számúnyi, meppucúta,
markuló, gondujja -al hasonló hasonulása: kivagdúták de: vótak, orótak ránk, szógát, óvazs meg! (számold meg!) kivétel: dúgokat ó-ból néhány esetben ú lesz: rúla, lú, lúher (lóhere) |
hasonló kombinációban az l hasonul ha a magánhangzó hosszú | V'lC > V'CC |
elitéttek, beszínek de: itt ét |
l végű igéknél E/2-ben a felszólító mód l-je és j-je eltűnik ha az l előtti magánhangzó hosszú vagy hosszabbodik | Vl(j)
> V'Æ V'l(j) > V'Æ (az l lehet ll is) |
egyé/egyí! igyá! ne beszí bolondokat!, ne fí semmit!, á fö! ű le! |
az él-re végződő igék él-je néha el-re vált | él > el | azt
izeltem, csereld le! űdögel,
mesēd e(l)! fordítottja: eméd meg! |
el-re végződő igék feltételes módjában az el-ből ű lesz | elhet > űhet | elínekűheted |
T/1-es jelen idejű személyragok megváltoznak de uk és ük helyett mindenhol ok és ek áll (rájok, velek) |
ük
> ek ük > ök uk > ok |
fíre tesszek, lehengerezzek, nem mertek kirdűre vonnyi,
(csükcsükölős:) elűkésziccsek vüttök, kifőzzök sajnállok, meghattok, bontottok, |
T/1-es múlt idejű személyragok is megváltoznak |
-tük > -tek, -tuk > -tok |
vittek, mink ismertek űt, mink csak annak hítok |
nákozás E/1-ben a feltételes mód ragja a nák |
-nék > -nák | tunnák mondanyi |
érdekes a hívni ige ragozása, mert az igeragokban
gyakori j hasoníthatja a v-jét (csakúgy mint az l-t), és
így az előtte álló magánhangzó meg is hosszabbodhat a gy-zés kivételei ezek az alakok |
Vvj
> Vjj Vvt > V't |
hínya (hívni) híja, hijják, hogyhijjákom (hogyhívjákom), híták (hívták) |
egyes igék érdekesen ragozott alakjai |
leszel > lész |
Igekötők eltérései
a föl, el és körül igekötők elvesztik az l-jüket ha az ige mássalhangzóval kezdődik vagy ha az igekötő elválik az igétől |
felC/fölC > föC, elC > eC [ige] fö [ige] e |
nem
árúta
e, evette,
ebányok,
hadd
e! (hagyd abba!), fölát a
szíkbű, fölát a kerbe sőt: körüöleli, körübel(l)ü |
össze- > összö-, szét- > szít-, széjjel- > szijje- |
összöbóklásztak mindent |
Képzők eltérései
főnévi igenév képzője a nyi, ha hosszú í van az igében, a nya | -ni
> -nyi -ni > -nya |
huznyi, hannyi, fö kék hínya |
az -ul, -ül képzők kiterjedtebb használata |
pl. -elni > -űnyi -olni > -únyi -ezni > -űnyi -eztet > -űtet |
lepermetűt (lepermetezett), firiszűnyi (fűrészelni), heccűtö, bekeretűtet (bekereteztet), geggyűgette (gondozta, ápolta)kivilágosút (kivilágosodott), megözvegyűt (megözvegyedett), árkúnyi (árkosítani), épűtök (építkeztek), ne pazúd (pazarold) a vizet! |
a -ként (módhatározó képzője) -kint-re vált | -ként > -kint | egyenkint |
a főnevekből az -ozni képzővel képzett igéknél jelen
időben az E/3-as, a T/2-es és a T/3-as alak kivételével,
múlt időben csak E/3-ban elvesztik a képző o-ját ugyanez történik ha az ozni-val képzett igéket tovább képezzük melléknévvé |
-ozós > -zós -ozott > -zott |
ganajzós talicska, talákszunk, betonzott |
Jelek eltérései
T/2-ben a birtokos eset jele az ok, ek | -uk
> -ok -ük > -ek |
uttyokba kerűt, annyokka, velek |
Toldalékok eltérései
A toldalékok általában elvesztik az l-jüket, és nemcsak fonémát váltanak, de rövidülnek is. Ha a következő szó magánhangzóval kezdődik, az l visszatérhet, de nem szükségszerűen.
l kiesése |
-nál, > -ná -nél > -ná |
izéná, árvizvédelemná, katonáékná (a katonaságban), kivétel: min(n)é elöbb |
-hoz > -ho -höz > -hö -hez > -hö |
fődhö, Pistiékhö | |
-tól > -tu -től > -tü |
ettü, attu | |
-ból > -bu -ből > -bü |
könyvbü, ebbü, abbu | |
-ról > -ru -ről > -rü |
errü, arru | |
-val > -va, -vel > -ve |
Juliskámma, kezive, avva | |
n kiesése |
-ban > -ba -ben > -be |
ott, a kisszobába |
r kiesése |
-szor > -szo -szer > -sze -ször > -szö |
elösszö |
Lexikai, szerkezeti eltérések
l kiesése |
-nál, > -ná -nél > -ná |
izéná, árvizvédelemná, katonáékná (a katonaságban), kivétel: min(n)é elöbb |
-hoz > -ho -höz > -hö -hez > -hö |
fődhö, Pistiékhö | |
-tól > -tu -től > -tü |
ettü, attu | |
-ból > -bu -ből > -bü |
könyvbü, ebbü, abbu | |
-ról > -ru -ről > -rü |
errü, arru | |
-val > -va, -vel > -ve |
Juliskámma, kezive, avva | |
n kiesése |
-ban > -ba -ben > -be |
ott, a kisszobába |
r kiesése |
-szor > -szo -szer > -sze -ször > -szö |
elösszö |
Tájszavak
prozinkó (császármorzsa), srót (dara), mácsik (tészta), egrecéroz (piszkál, nem hagy békén), szekrevíderit neki (szakravéder ~ latin sacramentum 'szentség'), bokhelos (makacsul mérges), elagyusztál (megver), szóró (magtisztittó), stosszuló (talicskázó kapa), gránárium (kamra), gurgató (henger), grábla (gereblye), kűmések (kőművesek), föhény (kavics, sóder), ganaj (trágya),
Régebbi tájszavak
mirges igyekezet (kasza), somótaszigáló (asztalos), felém rángató (gereblye), csalamádé (vetett szár a marháknak), masinálás (cséplés), fömegyek a híba (padlásra), csörge (töpörtyü/tepertő),
Hivatkozás a cikkre:
Tamás, Németh. (2011). Így beszélünk mi (a visi nyelvjárás). https://szentandras.com/repcevis/nyelvjaras/
NAti, 2011/07/02 18:43:57 |
Szuper! |
Vivien, 2011/09/01 12:12:48 |
ÁÁÁ de jó! Dédim volt visi és annyira ráismertem!:)köszi |
Blázi, 2011/09/17 11:46:11 |
Szinte egész Vas megyében így beszélünk:-) |
Németh Tamás, 2011/09/24 11:40:22 |
A bevezetőmben említettem, hogy Répcevis a nyugati nyelvjárástípus nyugat-dunántúli régiójába tartozik, ahova valóban szinte egész Vas megye is, így aztán nem véletlen, hogy nagyon sok hasonlóságot találunk. Mégis vannak fontos eltérések a régión belül is. Mondok egy példát. Azt szokták mondani, hogy a Vas megyét az ott élők Vazs megyének ejtik, ami erős túlzás, mert az m nem zöngésít, viszont a v annál inkább. Ezért a Vazsvár lenne a helytálló példa erre a nyelvi jelenségre. Ilyet azonban a Vas megyével határos Répcevisen egyáltalán nem mondanak. |
Adri, 2012/05/19 21:03:31 |
Tomi, a Vas megyét azért mondták Vazs-nak, mert a vármegyerendszer fennállásakor még tényleg zöngésítette a vármegye kezdő v-je az s hangot! :) Kár, hogy felétek nem... :) |